K�l�n�sebb jelent�s�ge a m�sodik vil�gh�bor�ig nem volt, �m ekkor harci rep�l�g�pek �s haj�k t�ntek el titokzatos m�don. Erre figyelt fel az amerikai sajt�, megteremtve ezzel a 20. sz�zad egyik legnagyobb legend�j�t. A Legenda kutat�i visszamen�leg is t�bb rejt�ly nyom�ra bukkantak, eg�szen Kolumbusz 1492-es �tj�ig.

A Legend�t 1950-ben E. Johnson egy cikke az Associated Pressben teremtette meg (l�sd A Bermuda-h�romsz�g t�nyei#Sandra teherhaj�). 1964-t�l, Vincent Hladis cikkc�me ut�n nevezz�k a ter�letet Bermuda-h�romsz�gnek. V�g�l 1974-ben Charles Berlitz k�nyve �nt�tte v�gleges form�b

M�r a r�k�vetkez� �vben, 1975-ben Lawrence David Kusche c�folta Berlitz te�ri�it. R�mutatott, hogy Berlitz gyakran irodalmi m�veket hoz forr�sul, hom�lyos�tja a t�nyeket az id�j�r�s vagy a haj� (rep�l�) �llapot�t illet�en. Kusche az apr�l�kos kutat�munk�j�nak eredm�ny�t 1979-ben, a Bermuda-h�romsz�g rejt�lye (megfejtve) c�m� k�nyvben tette k�zz�, de a Berlitz �s k�zte eltelt id� t�l hossz�nak bizonyult, a Bermuda-h�romsz�g bevonult a k�ztudatba, �s f�k�pp Berlitz bestseller�nek k�vetkeztet�seivel. L. D. Kusche munk�j�nak eredm�nyeit eddig senki sem tudta t�nyszer�en megc�folni. Ez�rt a Bermuda-h�romsz�gben paranorm�lis er�ket sejt�k hitelront�ssal pr�b�lkoztak: azt kezdt�k h�resztelni, hogy a floridai idegenforgalomban �rdekelt c�gek p�nzelt�k le a rejt�lyt c�fol� k�nyv�nek meg�r�s�ra.