A Bermuda-háromszög térségében elsüllyedt hajók rengeteg találgatásra adtak okot. Magyarázatként tengeri szörnyek, gyilkos sugárzás és földönkívüli bázis egyaránt felmerült. Ausztrál kutatók számításai szerint azonban a tengerfenékről felemelkedő óriás metánbuborékok is képesek lehetnek a hajókat elsüllyeszteni.
Ausztrál kutatók szerint a tengerfenékről felemelkedő hatalmas metánbuborékok okozhatják a rejtélyes balesetekeet a Bermuda-háromszög térségében, de az Északi-tengeren is.
Korábban is felmerült, hogy a jelenség hátterében gázbuborékok állnak, a Monash Egyetemen működő Joseph Monaghan kutatócsoportjának eredményei előtt azonban nem sikerült alátámasztani a feltételezést. Monaghan professzor és matematikus tanítványa, David May az American Journal of Physics szakfolyóiratban számolnak be eredményeikről.
A tengerfenéken lerakódott szilárd, metántartalmú üledékek a mocsarakból és bányákból jól ismert színtelen, szagtalan gázt tartalmazzák. A jégtömbökre hasonlító szilárd üledék nagy nyomáson szilárdul meg, ám egyes darabjai leszakadhatnak; ilyenkor gázbuborékok törnek a felszínre.
"A Jeges-tenger vizsgálata nagy mennyiségű metánüledék jelenlétét tárta fel" - fogalmaz Monaghan. May és Monaghan számítógépes modellt hoztak létre a buborékok és a hajók mozgásának elemzésére. A modellben számításba vették a víz nyomását, a felszálló buborékok kiterjedését és sebességét, a hajók helyzetét, valamint azt a tényt, hogy az óceán mélyéről felszálló metán nem gömb, hanem nagyítólencse alakú, alul lapos, felül domború buborékok formáját ölti.
Számításaikból kiderült: az óriás buborékok bizonyos körülmények között valóban képesek lehetnek tekintélyes méretű hajókat is elsüllyeszteni. Eredményeiket medencék, metángáz és hajómodellek segítségével is ellenőrizték.
Az utasok mindaddig biztonságban vannak, amíg hajójuk elegendő távolságra helyezkedik el a felszálló buboréktól - sőt a számítások szerint még akkor is, ha a buborék közepe pontosan a hajó alatt éri el a felszínt. A felszínre érő buborék azonban megemeli a felette található víztömeget. Ha a hajó ilyenkor a buborék közepe és széle között helyezkedik el, a kiemelkedő buboréknak előbb utat adó, majd annak elpattanásakor a mélybe zuhanó víztömeg óhatatlanul magával rántja.
Az ausztrál kutatók hipotézisét az a tény is alátámasztja, hogy a Witches Hole (Boszorkánybarlang) elnevezésű, metánüledékekben gazdag területen a közelmúltban is elsüllyedt hajóroncsra akadtak.
Hasonló metánkitörést eddig még nem figyeltek meg, és igazából nem tudjuk, hogy a felszálló metánbuborékok valójában mekkorák lehetnek. A kutatás további alakulása így a tengermélyi metánüledékek és a keletkező buborékok vizsgálatától függ. Az ausztrál kutatók azt remélik, hogy az ezúton kapott adatok segítségével tovább tökéletesíthetik számítógépes modelljüket. Számításaikat persze keresztülhúzhatja, ha a Bermuda-háromszögnél rejtőzködő földönkívüliek jobb magyarázattal állnak elő...
forrás.
|