Erről a kis jószágról nem beszélnek sokat, és főleg nem hangosan. A nők, éppúgy, mint a férfiak, inkább Fallosz isten hívei, aki büszkén állva élvezi az általános imádatot.

A kis butust az amerikai művésznő, Betty Dodson szabadította ki az elnyomásból, aki évekkel ezelőtt fotókiállításra rendezett, ahol minden képet a "muffnak" szentelt. Akadtak finom rózsaszínűek, húsosak és lilák, puhák, mintha egyenesen a barokk idejéből érkeztek volna és gótikusan soványak, nyílegyenesek, mint a Notre-Dame katedrális. New York ujjongott, az ovációknak nem akart vége szakadni. Európában Günter Blum német fotósnak köszönhetően emelkedett műalkotás szintjére a kis borzas. Blum művészi elméje tiszteleg Vagina istennő előtt, a modelleket pedig Madonnákká teszi, bár a kamerája, fütyülve az összes tabura, minden restelkedés nélkül, egyenesen a nők combja közé néz. Bravó, Herr blum! Az igazat megvallva a férfiak elragadtatása a női fan iránt egyáltalán nem újdonság. Az imádat legrégebbi tanúbizonyságait már az ősi barlangképeken is megtaláljuk, valamint azokon a szobrokon, amelyek kora több tízezer évet számlál. Persze ezeknek a műveknek nincs semmi közük azokhoz az alkotásokhoz, amelyeket a nyilvános vécékben fedezhetünk fel...

Mennybéli erő
A nők ölét mindig is égi, mágikus erő forrásának tartották, hiszen isten akaratából itt születik meg az új élet. A történelem folyamán, amikor gyors felfogású eleink kezdtek ráébredni, hogy mi a férfiak szerepe a teremtésben, a nők ölének kultusza tovább erősödött. Az emberek a barlangok, sírok bejáratának, ereklyetartóknak, sőt oltároknak és emlékműveknek is háromszög alakot adtak. Eme elgondolkodtató észrevétel szerint - a reinkarnáció hitében - a "cunnus" határozott összekötő láncszemet jelentett a világi és a halálon túli élet örökkévalósága között. Miközben eleink mindenben ezt az egyszerű alakzatot keresték, rájöttek, hogy a legszebb vagina alakkal a kagyló bír, amelyeket rögtön megszabadítottak az "isteni vagina szent szimbólumától" (Botticelli Vénusza éppen egy kagylóban születik), mert mélységesen hittek abban, hogy egészségessé tesz és gyógyítja a terméketlenséget. És ahogy látjuk, a hit csodákra képes, mert az emberek évezredeken keresztül megvoltak Viagra és penicillin nélkül. A "kagyló" kis dombocskája mindenre jó - mondhatjuk. Nemes alakja felélénkítette a kiskereskedelmet, mivel ezek a kagylók húszezer évvel ezelőtt Kínában, Japánban, Kelet-Indiában, Európában és a fekete kontinensen váltópénzként szolgáltak. A mai aprópénznek már semmi köze a kagylóhoz, illetve a szeméremdombhoz. Sajnos.

A háromszög igézetében
Számos kultúrában bukkanhatunk rá olyan képekre, amelyek nőket és istennőket ábrázolnak, akik a nagyközönség elé tárják a vaginájukat. Stilizált alakjukat megtaláljuk Nyugat-Európa jó néhány középkori templomának portálja fölött. A világon mindenhol olvasható korhű feljegyzések arról a széles körben elterjedt meggyőződésről számolnak be, amely jótékony hatást tulajdonít a nő ölének. Nemcsak az isteni szerencsével azonosították, hanem olyan erőt is tulajdonítottak neki, amely megvéd az ellenséggel szemben. Úgy bizony! A nő öle képes volt elűzni a mezei rágcsálókat is! A sátánról már nem is beszélve...
Még különlegesebb módon használták ki a női szemérmet a cigányok, akik segítségükkel bocsátottak bűbájt a felebarátaikra. Indiában ezer éve a tantrikus körökben úgynevezett szentmiséket tartanak a hüvely tiszeteletére. Az egyik rituálé szerint az asszonyok ölét ötféle folyadékkal öntözik meg: joghurttal, vízzel, mézzel, tejjel és olajjal, amelyek a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és az eget szimbolizálják. Ezt a koktélt, amelyet intim kapcsolat gazdagít az "elő istennővel", a hívek mély áhítattal szürcsölgetik. A ceremónia egy érdekes változatában helyet kap az izgatás és a behatolás is. A váladékot, amelyek valamennyi férfit érdeklő eljárás során keletkezik, borral keverik össze, ami egyaránt szolgálja az áldozatok bűnös tökéletlenségének megtisztulását és a hívek testének, lelkének megerősödését. A kínaiak is úgy tartják, hogy az orgazmussal megörvendeztetett "odúból" kiválasztódott váladék a legjobb dolog, amit a nő a világnak adni tud, és ezért a "holdvirág orvossága" emelkedett elnevezést adták neki.

A mester téved
Hasonlóan a női ágyék tüzes erejéhez, évszázadok óta emelkedett tónusban énekelik meg a küllemét is. Természetesen mellőzzük most az olyan tudatlanokat, mint az ókori görögök, rómaiak vagy az arab marokkóiak, akik mert erőtlenek voltak a nők ölével szemben, megpróbálták csökkenteni az értékét, és megvetően "mocsárnak" nevezték. Még Leonardo da Vinci is, aki alkotás közben kedvelte a lányos mosolyokat, a nők legnagyobb kincsében vonatkozásában meglepő tudatlanságot árult el. "A közösülés aktusát és az erre szolgáló szerveket olyan csúfság jellemzi, hogy ha nem volna ez a zabolátlan ösztön, az emberi faj már rég kihalt volna" - állította a mester. Függetlenül azonban a bölcs emberek idegenkedésétől, a kultúrák többségében a háromszög a szépség és a gyönyör megtestesítője volt. Elegendő egy pillantást vetni a hindu, a kínai, a japán virágnyelven írott szövegekre vagy akár az utóbbi négy évszázad képeire, amelyek olyan férfiakat ábrázolnak, akik élvezik a tiszta, élő nőiesség látványát. Az urak már a XVI-II. században kis fülkékből lesték a sztriptíztáncosokat. A férfiak elragadtatása a női szemérem iránt igazi kultusszá változott. Japánban például régi tradíciónak számít a "jótevő" elegáns bemutatása. Az elérzékenyült japán - persze megfelelő felárért - a neki bemutatott ajkakat szét is nyithatja az ujjaival. Néhány nyilvánosházban a vendégek ajánlott vaginákat bemutató katalógust kapnak. Különösen népszerűek az éjszakai klubokban azok a programok, amelyek során a férfiak - borsos ár ellenében - elemlámpával a táncosnő szélesre tárt lábai közé nézhetnek. Néhányan az alaposabb inspekció céljából még nagyítót is használnak. Számos japán szállodában - a Love Hotelekben - nőgyógyászati székek állnak a vendégek rendelkezésére, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a választottjukkal eljátszhassák az orvos-páciens figurát.

Büszkeség és dicsőség
A combok közé, dús szőrzet alá rejtett női gyönyörűséget a dolog természeténél fogva a titokzatosság aurája veszi körül. Ez pedig fokozza a férfiak kíváncsiságát és elragadtatását. Csak egy pillantást hadd vessek rá! A kíváncsiság viszont a pokolba vezető út első lépcsőfoka. Vagy az égbe - ki hogy gondolja.
A szeméremdombon és a szeméremajkakon illatanyagot, úgynevezett feromont kiválasztó mirigyek vannak. A feromont a természet direkt azért alkotta meg, hogy elgyengítse az ellenkező nemet. A látványtól elvarázsolt urak észre sem veszik, amikor csapdába esnek. A hüvely illata, legyen az bármilyen is, a férfiakban nemi vonzalmat gerjeszt. Fele királyságot és egy lovat néhány percnyi egyesülésért! Az illat okozta gerjedelem az egyetlen olyan rövid időszak, amikor a férfi lemond domináns szerepéről, és teljesen átadja magát a nő kényekedvének. Sok nő nincs tisztában ágyéka erejével. Ellentétben a férfiakkal. A férfi már akkor is büszke, ha csak rágondol a szerelemben oly hű barátjára. Végül is azért, mert mindegyik egyformán jó: az is, amelyik kevélyen feltartott fejjel néz, illetve cselesen oldalra sandít vagy dór oszlopra emlékeztet, de lehet sima vagy érdes, edzett, sóvárgó, gyengéd és uralkodó, a kis kedves és az agresszív óriás - mindegyik egyedi. A nők viszont inkább ellentétes érzelemmel viszonyulnak a saját vaginájukhoz. A mai napig léteznek olyanok, akik még sohasem nézték meg a tükörben, miként is néz ki a vagina. Le sem tudnák írni, milyen. Mások azért aggódnak, mert a szeméremajkuk nem egyforma méretű. Néhányan attól tartanak például, hogy "ott lent" nem elég szépek, mivel a külső szeméremajkak bőrének színe túl sötétnek vagy túl szürkének tűnik a számukra. A regényekben folyton rózsa- és gyöngyszínű szeméremajkakról lehet olvasni! Nos, láthatóan a rózsa- és gyöngyszínű csodákhoz imádkozó írók vagy kevés tapasztalattal rendelkeznek vagy egyáltalán nem láttak még normális női nemi szervet - még képen sem.

Számtalan nő szégyelli az állítólag túl nagy vagy túl apró csiklóját, jóllehet, a méretére vonatkozóan a férfiak még nem állítottak fel szabványokat. Meg egyébként is: kinek a pap, kinek a papné. Az ilyen jellegű problémákkal küszködő nők alighanem meglehetősen prűd környezetből származnak, és nincsenek tisztában a saját értékeikkel! És akik általános elégedetlenségre, keserűségre kárhoztatják magukat, azok többnyire gyönyörűséget lelni a férfiúi kéztől, ha évek óta úgy tesznek, mintha ott lent nem lenne semmi?!
Holott valaminek kell ott lennie, ha a történelem kezdetétől fogva a férfiak készek odaadni az utolsó garasukat, hogy csak egy pillantást vethessenek erre a szentélyre. Vagy a Bermuda - háromszögbe? Mert amennyiben egyszer behatolsz, elnyel a sötétség, és az isten sem szabadít meg onnan...

Forrás: CKM | link